Megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet), mely március 5-én hatályba is lépett. Az új OTSZ természetesen az elektrosztatikus feltöltődés elleni védekezéssel kapcsolatban is tartalmaz információkat. Legfrissebb hírlevelünkben összeollóztuk az ide vonatkozó információkat.

Az OTSZ teljes szövege elérhető ezen a linken.

Az ide vonatkozó szövegrész az OTSZ-ből:

75. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem

145. § (1) Ezen alcím hatálya nem terjed ki a technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére.

(2) Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak – ide nem értve a kizárólag csak a fizikai jellemzők megváltozását –, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot.

(3) A villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg.

(4) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.

Fontos tudni róla, hogy az OTSZ értelmezésének és használatának megkönnyítésére megjelentek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek is, köztük a villamos TvMI is. A TvMI-k elérhetők ezen a linken.

Az ide vonatkozó szövegrész a villamos TvMI-ből, mely letölthető innen:

10. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem

10.1. A jogszabály által előírt esetekben (helyeken) alkalmazott elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha
a) teljesülnek az elektrosztatikára vonatkozó műszaki követelmények,
b) teljesülnek a tűz-és robbanásveszélyes helyszínekre kidolgozott speciális feltételek,
c) teljesülnek az elektronikai alkatrészeket, berendezéseket kezelő helyszínekre
vonatkozó speciális feltételek.

10.2. Az OTSZ-ben az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel összefüggésben említett fizikai változások alatt értendő a
a) hőmérsékletváltozás (ha nem jár halmazállapot változással),
b) fajlagos térfogati ellenállás változás,
c) sebességváltozás, a 2 m/s alatti tartományban.
Megjegyzés:
Ezekben az esetekben az OTSZ szerint nem kell gondoskodni az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről

10.2.1. Nem tartoznak ide azok a fizikai folyamatok, amikor nem csak kizárólag a fizikai, hanem a villamos (elektromos) állapot is változik, például
a) halmazállapot változás
b) aprítás, darabolás
c) csúszás súrlódással
d) érintkezés, elválás
e) nagysebességű anyagmozgások
f) nagymértékű nyomásváltozással járó folyamatok
Megjegyzés:
Ezekben az esetekben gondoskodni kell az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről

10.3. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmi intézkedések jellegüket tekintve az alábbi csoportokba sorolhatóak:
a) Építészeti jellegű intézkedések
b) Gépészeti, épületgépészeti jellegű intézkedések
c) Villamos jellegű intézkedések
Megjegyzés 1:
Az építészeti jellegű intézkedések (pl. antisztatikus burkolatok alkalmazása, rétegrendek meghatározása) az építésztervező feladatkörébe tartoznak.
Megjegyzés 2:
A villamos tervező feladatkörébe elsősorban az elektrosztatikai célú földelések létesítése, csatlakoztatása, valamint a nagy műanyagfelületek alkalmazásának mellőzése tartozik.
Megjegyzés 3:
Nagy műanyagfelületnek lehet tekinteni a 2 négyzetdeciméternél nagyobb (négyzetesen összefüggő) felületű műanyag tárgyakat (pl. műanyag tokozat, műanyag vezetékcsatorna stb.).
Megjegyzés 4:
Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem a technológus (technológiai tervező), az építész, a gépész, a tűzvédelmi és a villamos tervező szoros együttműködését igényli.

10.4. Az OTSZ elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemre vonatkozó előírásai úgy is teljesíthetőek, ha
a) tervezői elektrosztatikai kockázatelemzés készül,
b) a kockázatelemzés során a kockázat 10^-5-nél, vagy az adott objektum elviselhető kockázat értékénél (KEST) kisebb,
c) és a kockázatelemzés alapján megállapított szükséges védelmi intézkedések alkalmazásra kerülnek.

10.4.1. Nincs szükség tervezői kockázatelemzésre, ha a tervezés során betarthatóak a TvMI „E” mellékletben szereplő 1.a. táblázat levezetési ellenállásra vonatkozó határértékei.

10.5. Meglévő építmény és szabadtér esetében az elektrosztatikai kockázat meghatározása, az elektrosztatikai kockázatelemzés elvégzése a felülvizsgáló feladata.

E melléklet:
Elektrosztatika

1.a) táblázat: Járófelületek levezetési ellenállás határértékei 2 és 22 zóna esetén
(1. és 11-es zóna esetén a fenti értékek 0,5–el szorzandók) (Itt feltehetően 1 és 21 zónára gondoltak. Az eredeti táblázatban a IIB csoport feltehetően elcsúszott, annak is RSZ-nek kellene lennie.)

1.b) táblázat: A töltés szétválás és felhalmozódás feltételezett okai
(Az ellenőrző méréshez az MSZ 16041-3 szabványban megadott talp elektróda használandó.)

A táblázat értékei az 1 (21) és a 2 (22) robbanásveszélyességi zónákra vonatkoznak.
A csillapító zóna vagy körülöleli a zónákba sorolt területet, vagy azok lehetséges megközelítési útvonalán helyezkednek el.
Az oldalfalazatok burkolatának – elsősorban akkor, ha por- vagy gázkifúvás következhet be, illetve ha külső téren por- vagy homokvihar fordulhat elő – elektrosztatikai vezetőnek vagy disszipatívnak (vezetőnek) kell lennie, vagy meg kell felelnie az alább megadott feltételeknek.

(Az ellenőrző méréshez az MSZ 16041-3 szabványban megadott lap elektróda használandó.)
Hagyományos (beton, tégla) falazat esetén a levezetési ellenállás határértéke 100 MΩ.
Szigetelőanyaggal bevont vezető anyagú fal esetén a levezetési ellenállás határértéket a szigetelőanyag vastagságának és a robbanásveszélyes közeg minimális gyulladási energiáját figyelembe véve kockázatszámítással lehet meghatározni.
A sztatikus feltöltődésből származó tűz- és robbanásveszély szempontjából az anyagokat a szikrakisüléssel szembeni érzékenységük jellemzi. A szikraérzékenység mértékét a minimális gyulladási energia adja meg.

A fenti előírásoknak való megfeleléshez a NEWSON GALE az alábbi megoldásokat kínálja.