DEHN - a szabványi háttér

Szabványi változás 2009-től napjainkig a villám- és túlfeszültség-védelem területén: fokozott biztonság a szabványi előírásokban az üzembiztonság és költséghatékonyság fokozása érdekében

 

 

Előzmények

 

Az Európai Unió jogharmonizációs törekvéseinek eredményeképpen a szabványi szabályozások területén is a közösségi jogszabályok fokozatos összehangolása és átvétele történik. Ennek egyik állomása a villám- és túlfeszültség-védelem területén a részletes, napjaink műszaki igényeinek megfelelő szabványi környezet kialakítása. A területen tevékenykedő szakemberek (villamos tervezők, kivitelezők, szakértők, felülvizsgálók) a korábban MSZ 274-es számúként ismert villámvédelmi szabvány előírásait alkalmazták, illetve kérték számon.

 

A pillanatnyi helyzet Magyarországon

 

Az európai szabványosítási tevékenység eredményeképpen 2006 év elején jelent meg egy újfajta alapokra épülő, a nálunk az MSZ 274-es szabvány segítségével korábban meghonosodott felfogásrendszertől eltérő, a villám- és túlfeszültség-védelmet kockázati tényezők alapján meghatározó szabvány: az MSZ EN 62305, amelyet angol nyelven 2006 év végén a már meglévő MSZ 274-es szabvánnyal párhuzamosan bevezettek hazánkban. A két szabvány alternatív, párhuzamos használatának lejárati határideje: 2009. január 31., tehát 2009. február 1.-től már csak az új, MSZ EN 62305-ös szabvány van érvényben Magyarországon. Az uniós szabványok kb. 5 évente felülvizsgálatra és megújításra kerülnek, természetesen ez alól az EN 62305 szabványsorozat sem volt kivétel. 2014. január 14-től már a szabványsorozat 2. kiadását kell alkalmazni, mely jelenleg csak angol nyelven érhető el hazánkban.

 

Jogszabályi eltérések

 

Mivel Magyarországon a villám- és túlfeszültség-védelem területének egy fontos jogszabálya az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), ennek előírásai azok, amelyeket maradéktalanul be kell tartani. Ebben a jogi szabályozásban azonban bizonyos mértékű ellentmondás jelentkezik: a jogalkotók az OTSZ szövegében "nem norma szerinti" megjelöléssel továbbra is életben tartják a korábbi szabványi előírásokat.

 

A szabványi előírások előnyei

 

Az új szabványi szabályozás keretén belül két fontos szempont van, mely az ipari termelő- és gyártó vállalatok számára kiemelt üzembiztonsági előnyt biztosít: a szabvány egyfelől előírja, hogy külső villámvédelem létesítése esetén a villamos (gyenge- és erősáramú) hálózatoknak a villám elektromágneses impulzus másodlagos hatásaival szembeni védelméről is gondoskodni kell, megfelelő levezető-képességű, koordinált túlfeszültség-védelmi eszközök használatával. Másfelől a szabvány előírja az ily módon telepített eszközök működőképességének meghatározott időszakonként történő felülvizsgálatát.

 

A konkrét előnyök

 

Miért fontos e két szempont a fent említett ipari környezetben? Egyrészt a megfelelően kiépített külső és belső villámvédelem az emberi élet és az anyagi javak (épületek és az azokban található különféle eszközök, berendezések) védelmét biztosítják, mely egyfajta passzív védelemként fogható fel (előny csak az esetlegesen bekövetkező villámhatás esetén érzékelhető, az anyagi javak pl. változatlan működőképességét illetően), másrészt a termelőrendszerek működőképességének védelmével a folyamatos termelést is biztosítjuk, azaz megóvjuk magunkat a termeléskiesésből adódó esetleges károk kedvezőtlen hatásaitól. 
Ugyanilyen logikával támasztható alá a manapság már elengedhetetlen számítógépes rendszerek védelme is, melynek keretén belül a számszerűen kimutatható hardverkárok mellett a számítógépekben tárolt adatok elvesztésének jóval nehezebben számszerűsíthető veszteségét is kiküszöbölhetjük. Emellett megemlíthetők az egyre inkább terjedő számítógéppel vezérelt termelő-berendezések is, melyeknél maga a számítógép hardverének/szoftverének károsodása a teljes termelési folyamatra a fentebb már említett káros hatással lehet. 

 

Gazdasági előnyök

 

A villám- és túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazásának fenti logikáját megfordítva kijelenthetjük, hogy a megfelelően telepített külső- és belső villámvédelem alkalmazásával a vállalat/szolgáltatás folyamatos üzemének védelme által a hosszú idejű költséghatékonyságot növelhetjük. A folyamatos, kiesések nélküli üzem hatékonyabb termelést/szolgáltatást eredményez.
A külső- és belső villámvédelem kiépítésével, mint beruházással, közvetetten költséget takaríthatunk meg azáltal, hogy a védelem segítségével saját üzembiztonságunkat, az üzemelés folyamatosságát biztosítjuk. A folyamatos, kiesések nélküli üzem ez esetben is hatékonyabb termelést/szolgáltatást eredményez.
A fenti szempontok közül a telepített túlfeszültség-védelmi eszközök működésének és működőképességének rendszeres felülvizsgálatával hasonló előnyökre tehetünk szert, ugyanis a védelmi rendszerek folyamatos működőképessége az anyagi javaink folyamatos védelmét jelképezik. A kiesések elkerülésével megtakarított összegek pedig – a Magyarországon egyre gyakrabban, és egyre intenzívebben jelentkező zivataros időszakokat tekintve – jelentős értéket képviselhetnek.